Egy számítógépes munkahely egészséges kialakításának követelményei

A számítógépes munkahelyek kialakítása

Az irodai munkahelyeken a legelterjedtebb munkaeszközzé vált a számítógép és a hozzá kapcsolódó kiegészítők. Az irodai munkák aránya évről évre nő, a foglalkoztatottak közel 40%-a már irodai munkahelyen dolgozik.

Az ergonómiai szempontból megfelelő számítógépes munkahelyek kialakításának fontos szerepe van, mivel a számítógéppel dolgozók jelentős része munkahelyéhez kötött munkát végez. A leghosszabban és/vagy leggyakrabban nézett eszközöket a felhasználó központi látóterében, a leggyakrabban kezelteket pedig a legkisebb elérhetőségi tartományban kell elhelyezni. Sajnos ez az alapelv nem érvényesíthető teljes mértékben minden munkahelyen. A munkahely méretezésének meg kell felelnie a munkavégzés dinamikus mozgásterének. Lehetővé kell tennie a testhelyzet váltogatását. Ez különösen az egyoldalú ízületi terhelések, a merev testtartásból eredő izomfájdalmak megelőzése szempontjából fontos.

Néhány alapvető adat a számítógépes munkahely kialakításához:

·         a szem és a képernyő közötti távolság 40-60 cm

·         a látószög a vízszinteshez képest 10-20 fok

·         a billentyűzet dőlésszöge 0-25 fok

·         a szék magassága a padlótól 40-48 cm

·         az asztal magassága a padlótól 58-71 cm

·         a láb természetes mozgástere a vizsgálatok szerint 70x70 cm.

A képernyő, a munkavégzéshez használt iratok és a billentyűzet elhelyezésénél fontos szempont, hogy a hát tartósan ne legyen kényszertesttartásban (ferde vagy kitekert helyzetben). A nehézség akkor lép fel, ha mind az iratokat, mind a képernyőt gyakran használja valaki. Az iratokat és a képernyőt lehetőleg közel helyezzük el egymáshoz. Ezzel a szemizmok túlzott mértékű kifáradását is megelőzhetjük. Ha a nézés iránya túlnyomórészt az irat és a billentyűzet között váltakozik, akkor az iratot lehetőleg a billentyűzet mellé helyezzük el.

A nem megfelelő dőlésszögű billentyűzet használata ínhüvelygyulladást okozhat. A széket és az asztalfelületet úgy kell beállítani, hogy a billentyűzet használatánál a felkar függőleges, az alkar és a csukló, amennyire csak lehetséges, vízszintes legyen. A képernyőt pedig úgy kell elhelyezni, hogy a látásvonal 10-20 fokos szöget zárjon be a vízszintessel. Nagyobb szög a nyakat és a hát felső részét megerőlteti.

A képernyőt úgy kell elhelyezni, hogy a felhasználó tekintete merőleges legyen a képernyő közepére. Ennek alapfeltétele állítható dőlésszögű képernyő. Ahhoz, hogy a képernyőn megjelenő információkat kényelmesen, a fej fárasztó hátradöntése nélkül olvashassuk le, fontos, hogy a képernyőn megjelenő legfelső sor ne kerüljön szemmagasság fölé. A képernyőt csak hátrafelé szabad dönteni.

Antropometriai adatok alapján az „alacsony nők” szemmagassága ülő testhelyzetben kb. 500 mm-re van az asztallap felett. Ugyanez a távolság egy „magas férfi” esetében kb. 570 mm. A leolvasás szempontjából figyelembe kell venni, hogy a szem és a megjelenített kép közötti távolság egyenesen ülve 400 és 600 mm között legyen. Nagyobb képernyő eset A monitor elhelyezése a munkaasztalonén nagyobb leolvasási távolság is megengedhető.

A képernyőt minden irányban könnyen lehessen mozgatni, beállítani (forgatni, dönteni, magasságát állítani).

Ahhoz, hogy a munkaeszközöket optimális módon be tudjuk állítani, elengedhetetlen, hogy a billentyűzetet a képernyőtől függetlenül lehessen mozgatni. Fontos, hogy a billentyűzet ne csúszkáljon. Ezért alsó felületét vagy lábait tapadó anyaggal (gumival) kell bevonni.

A statikus izomterhelés úgy a legkisebb, ha a munka során a kinyújtott ujjak hegye, lazán tartott felkar mellett a középső billentyűsoron van. A terhelés csökkentése érdekében célszerű csuklótáma Egérpad csuklótámasszalszt helyezni a billentyűzet, illetve az egér elé. Így hosszabb adatbevitelnél sem kényszerül a dolgozó a kezét órákon keresztül „tartani”. A csuklótámasz csökkenti az ínhüvelygyulladás kialakulását. A billentyűzet előtt 50-100 mm mélységű szabad felületet kell hagyni a kéz megtámasztásához.

A laptop sajátos konstrukciója, kialakítása miatt nem alkalmas folyamatos munkára, mivel használata több ergonómiai problémát is felvet:

·         a billentyűzet és a képernyő egymástól függetlenül nem állítható be, nem mozgatható

·         a képernyő szemtől való távolsága és megfelelő dőlésszöge nem állítható be

·         a kéz, a csukló alátámasztása nem biztosított.

Az ergonómiai problémák megoldására a laptoppal végzett folyamatos munkához mindenképpen kiegészítő irodai eszközökre van szükség:

·         speciális csuklótámaszra

·         külön billentyűzet csatlakoztatására.

A laptop billentyűzete nem alkalmas hosszú munkavégzésre